Az írást Varga István, fonyódi helytörténeti kutató, a Fonyód régen... című blog szerzője készítette.
Fonyód fürdőélete az 1860-as években kezdődött, amikor a földbirtokos gróf Zichy Béla jószágigazgatója – ellenőrizvén a lengyeltóti uradalomhoz tartozó Fonyód puszta majorságát – a hegy alatti Balaton partonfürdőzött családjával, később barátaival. Ők voltak az ún. „ősfürdőzők”, akik az egykori, legendássá vált 103. számú vasúti őrház tiszta szobáját használták öltözőnek, s padján költötték el ebédjüket, vacsorájukat. Fürödtek az érintetlen Balaton-parton, kirándultak a Várhegyre, ahol mulatságokat is tartottak. Ehhez a 20-30 fős, Perlaky József uradalmi igazgató vezette társasághoz csatlakozott az 1890-es évek elején Szaplonczay Manó, Somogy vármegye tiszti főorvosa.
A fonyódi Várhegy gróf Zichy Béla birkalegelője volt, aztán 1893-ban Szaplonczay Manó – a kirándulások hatására - elhatározta: nyaralótelepet létesít a területen. A Várhegy magaslati, tiszta, egészséges levegője, az erdei sétautak, a Balaton úszásra, fürdőzésre kiválóan alkalmas volta és a Várhegy tetejéről kitáruló gyönyörű látvány mind-mind arra ösztönözte, hogy megnyerje barátait, ismerőseit az ügy érdekében. A mai Bartók Béla utcában 29 villatelket alakítottak ki, s főként orvosok, jogászok, földbirtokosok, minisztériumi tisztviselők vásároltak parcellát és építettek többszobás, reprezentatív villát. Az évek során kialakították a villasorhoz tartozó strandot, ahol az első időkben a fából készült fürdőház várta a nyaralókat.
A sétányokat, erdei ösvényeket, parkokat híres kertész alakította ki. A legendás Sirály szálló - amely előkelő vendégeket fogadott - 1905-ben épült fel.
A villatulajdonosok között volt például Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő világhírű operettek zeneszerzője, a Törley pezsgőgyáros család, Péchy Erzsi színművésznő-énekes. A következő évtizedekben nyaralt itt többek között Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter, a Habsburg hercegi család több tagja, a közelben Szinyei Merse Pál festőművész két nyarat töltött.
Elkészült a villasor előtt elhaladó szerpentin út 1926-ban, mellette a Ripka-emlékhely, amely a Márffy téren készteti pihenésre az arra sétálókat.
A villák többségét a kommunista hatalomátvétel után az 1940-es évek végétől államosították, vállalati, szakszervezeti üdülők lettek. Az épületek homlokzatát, belső kiképzését sokszor átalakították, s nem előnyükre változtak a villák. A rendszerváltozás után a legtöbb épület magántulajdonba került, némelyik azóta is kihasználatlanul áll.
Az „Örökségünk – Somogyország Kincse” elismerő díjjal is kitüntetett bélatelepi villasor máig őrzi a régi idők hangulatát, építészetileg egyedülálló módon maradt meg egységes formában.